STRESSZELNI TUDNI KELL!

A stressz mindannyiunk első számú ellensége. Szükséges rosszként éljük meg, pedig bizonyított: nélküle meghalnánk. Oké, de hol a határ az egészséges mozgatórugó és a betegséggenerátor között?


Határidők, tomboló főnök, problémás párkapcsolat… Mindehhez képest egy rendszeresen felbukkanó migrén már igazán nem nagy ügy. Ám könnyen lehet, hogy a visszatérő fájdalom csupán a jéghegy csúcsa. Ahogy beköszönt a hideg és a sötét, a halmozódó feszültség lelki eredetű nyavalyákat okozhat. Mert ugye neked is ismerős a helyzet, hogy nem létező kórokat üldözöl orvostól orvosig járva? Abban bízva, hogy egy teljes kivizsgálás majd magyarázatot ad a furcsa, semmiből jött fájdalmakra. De a teszteredmények azt mutatják, hogy teljesen egészséges vagy, amire az orvosok hada csak széttárja a karját, és pihenést javasol. Mert szerintük ki vagy merülve. Az tehát, hogy legtöbbünket olykor ledönt egy kínzó fejfájás, már nem is meglepő, sőt ezt jobb napokon könnyűszerrel az időjárás számlájára is írjuk. Mindennapossá válhatnak a kínzó gyomorpanaszok, sőt a makacs hátfájás is, amit még egy profi masszőr is csak ideig-óráig képes száműzni testünkből. Fogjuk mindezt egyszerűen csak a stresszre? Vagy keressünk más magyarázatot? A megfeleléskényszer, a rendszertelen táplálkozás és a mozgás hiánya, egy parázs vita kedvesünkkel mind-mind hozzátehetnek ahhoz, hogy testileg és lelkileg is teljesen kimerüljünk. És ha mindez nem lenne elég, kedvesünk feszültségét is meg kell tanulnunk kezelni, hiszen a mi bajunk az a miénk, de az ő baja az bizony a kettőnké, és ez örök érvényű szabály.

A szakértő szerint

Ép lélek, ép test Dr. Valló Ágnes belgyógyász- mentálhigiénikus szerint a ma ismert „menedzserbetegség" – sok tévhittel ellentétben – egyáltalán nem egyfajta, a stressz által kiváltott kór, sokkal inkább betegségek sora, amelyek előfordulási esélyét a feszített tempójú életmód növeli. Azt is hozzáteszi, hogy ennek ellenére a stresszmentes élet nem lehet cél, ilyesmi valójában nem létezik. Szerinte különbséget kell tennünk jó és rossz stressz között. A túlzott, kontrollálatlan „negatív" stressz az, ami felemészti az energiáinkat, tönkreteszi a kapcsolatainkat, és súlyosan romboló hatással van az egészségünkre. „Oda kell figyelnünk, hiszen szervezetünk testi-lelki tünetek formájában jelzi, hogy változtatnunk kell az életmódunkon. Egy hosszabb, stresszesebb időszak után fáradékonysággal, hátfájással vagy állandósuló fejfájással hívja fel a figyelmet arra, hogy kimerült. Az esetek egy részében mindehhez ráadásként agresszió, türelmetlenség és viselkedészavar is társul." Arra a kérdésre, hogy felturbózott életvitelünk mellett hogyan szabjunk gátat a túlzott stresszterhelésnek, a belgyógyász a következőt tanácsolja: „Fontos, hogy pozitívan álljunk a dolgokhoz, és ne hergeljük magunkat feleslegesen. Ha valami nem sikerül azonnal, adjunk időt, hogy még egyszer átgondoljuk a lehetőségeinket. Plusz tanuljuk meg külső szemlélőként vizsgálni saját magunkat és a környezetünket is." Valló Ágnes szerint elengedhetetlen, hogy elsajátítsuk a stresszkezelés különböző módjait, legyenek azok megelőző intézkedések, vagy a stressz-szintünket csökkentő elfoglaltságok. „Hogy a feszültséget mivel vezetjük le, az lényegében teljesen mindegy: egy könyv, egy jó nagy séta, hosszú beszélgetés a barátokkal vagy a jóga is sokat segíthet. Ha észleljük magunkon a kimerültség tüneteit, semmiképpen se meneküljünk saját magunk stimulálásába. Ez időlegesen segíthet ugyan, ám hosszú távon csak elmérgesíti a helyzetet."

A stressz az élet kötelező kihívása?

Mi is az a stressz, azaz az egyes számú közellenség, amelyet szükséges rosszként kezelünk, pedig nélküle egyszerűen meghalnánk? Ez a kihívás a mozgatórugó, ami nélkül sokkal nehezebben vennénk rá magunkat egy - egy feladat elvégzésére. A stressz hatására – ami lényegében bármi lehet a sorban állástól a munkavégzésig – számtalan kémiai folyamat indul be szervezetünkben: aktiválódnak elraktározott energiáink, és egész testünk készenléti állapotba kerül. Ezzel nincs is baj egészen addig, amíg a mindennapos idegeskedés hatására ez nem állandósul. Hiszen testünket sem arra tervezték, hogy a nap 24 órájában ugrásra készen álljon. Persze még egy ilyen stresszterhelés sem okoz rövid idő után fizikai fájdalmat, de tartósan bizony jelentkezni fog. Ez a feszült állapot ugyanis felhasználja szervezetünk energiatartalékait, és súlyos esetben felmorzsolja az embert. Személyiségtípustól függ, hogy ki mennyire intenzíven éli meg a különböző stresszhelyzeteket, így egyénenként változik a stresszhez köthető betegségek felbukkanása is.